Buszos blog

Élmények, kalandok, mit, miért, hogyan, kivel.

Ittas volt az autóbusz vezetője.

2019. november 08. 19:24 - bthomyka

Írja (a tegnap rohamléptekben készült) cikkében a nyugat.hu.

Arra most nem térek ki, hogy minden egyes, az autóbuszokat érintő cikkében a buszok rendszámai nincsenek kitakarva (ezzel ellentétben meg minden más járműé meg igen). Abból sem csinálunk problémát, hogy a buszos témakörben eddig megírt cikkek soha a büdös életben nem voltak sem tényfeltárók, sem oknyomozók, csupán hangulatkeltők.

Az alábbi konzekvenciákat kellene levonni (pro és kontra):

1. Hivatásos gépkocsivezető a műszak vége után, otthon italozik, már ha egyáltalán.
2. Amelyik nem bírja megállni, az váltson munkahelyet, lehetőleg olyat, ahol nem veszélyezteti a rá bízott emberek életét, testi épségét.
3. Úgyis késünk a reggeli és délutáni csúcsban, fejeljük meg nyugodtan a szükség szerinti megállással, hogy biztonsággal ki tudjuk kerülni az út szélén álló járműveket.
4. Személyautónkkal parkoljunk ott és úgy, ahol az ilyen jellegű koccanások (leszámítva az esetleges ittasságot) nem veszélyeztetik, szóval ne a legforgalmasabb utakon... Vagy legközelebb a vasúti átjárót is tudnám javasolni, mi baj történhet.


Az errefelé leledző közlekedési káosz régóta nem tartalmaz dolgokat (amiket a kresz még mindig előír), melyeket csak azért hiányolok, hogy végre legalább egy napon át tudjuk szopatni az egész várost, hátha az kiveri a biztosítékot a közlekedés-szervező szakembereknél, a menetrend szerkesztőinél, meg a sok gyökérnél, akik évek óta ugyanazon útvonalon dagasztják a kocsisort, de püfölik a kormányt, szentségelnek, pofátlankodnak a sorban araszolva.

Amit meg a kommentelők művelnek a nyugat facebook oldalán, az lenyűgöző. Persze a szakmára nézve ez problémás, de azért tegyük hozzá, hogy sem Ausztriát, sem Németországot nem törölték le a térképről Hitler miatt. Egy ember faszsága miatt nem tehető felelőssé sem a náció, sem a munkahelye, sem a kollégái, sem a családja.
Ezen kívül még újra szeretném kinyilvánítani, hogy kurvára nem tetszik az, amit az utazóközönség egy részétől kapok -ok nélkül-. Összemosnak olyan dolgokkal, amikhez semmi közöm nincs. Általánosítanak, amit utálok és kikérek magamnak, köszönés nélkül jönnek fel a buszra, ha jegyet vennének, csak a lóvét tartják a kezükben és lesnek mint egy birka. Ezen túl meg (még) el kell viselni a nyugdíjas banda folyamatos elégedetlenségét is. Bizonyára ők veszik a legtöbb jegyet meg bérletet - a facebookra, hogy ott is prüszköljenek ránk.

Szólj hozzá!

Újságcikkek

2019. szeptember 21. 18:54 - bthomyka

Az elmúlt néhány hónapban több cikk is megjelent a nyugat.hu oldalain, melyek általában olvasói levelek alapján keletkeztek. Ezekből a cikkekből hiányolom az oknyomozói újságírást, hiszen talán csak egy cikk esetében kérdezték meg az ÉNYKK-t. Azt meg én teszem hozzá, hogy -bár én szívesen látok a buszomon újságírót- nálam még nem jelentkezett be egyetlen sajtótermék sem azzal a céllal, hogy tanulmányi kirándulás jelleggel legalább egy fél napot velem töltsön. Mert az éremnek két oldala van, s általában mindig csak azt az oldalát köpködjük-mutogatjuk, amelyikről azt hisszük, hogy teljes terjedelmében látjuk. Pedig rohadtul nem így van.

Tovább
Szólj hozzá!

Beázik a busz (nálunk melyik nem...?)

2019. szeptember 15. 18:13 - bthomyka

Már elég régóta emlegetem, ahányszor esősre fordutl az idő, hogy volt a Bandónak egy monológja "Beázásunk története" címmel. Igazi klasszikus a Kocka utca 13.-ból, akárcsak "Az 1985-ös tél". A buszaink nagyrésze beázik, télen belefagyunk, nyáron belerohadunk. Viszont a legfontosabb és számomra (is) a legmegnyugtatóbb, hogy az irodaházban a központi klíma és a fűtésrendszer kiválóan működik. Hogy tévesztene egyszer évszakot mindkettő...
Ha mindent jól csináltam, akkor a megfelelő pozícióból indul a videó.

Tisztelettel küldöm ezen monológot az illetékeseknek :)

 

Szólj hozzá!

Talált tárgyak esete...

2018. augusztus 30. 13:48 - bthomyka

Emberek, kezdünk kifogyni a jóérzésből... Képzeljük el, milyen érzés lehet nekünk az, ha valami oknál fogva a buszon felejtünk ezt-azt... Mikor feleszmélünk, a busz már sehol nincs, nekünk meg kezdődik a sovány malac vágtája. Vagy rohanunk a buszpályaudvarra (végállomásra), vagy esetleg telefonálunk a forgalmistának. Eközben embertársaink egy része az autóbuszon talált dolgokat simán zsebrevágja. Fel sem merül egyesekben, hogy adott esetben milyen szar lehet a szenvedő félnek, mondjuk telefon vagy pénztárca nélkül, esetleg egy gyereknek a kedvenc játéka nélkül... Nem feltétlen a pénzben kifejezhető értékre kell gondolni, igaz egyes esetekben nem elhanyagolható az ilyen "káresemény"...
Az is igaz, hogy nálunk egy komplett fiók van tele az elhagyott (és hetek/hónapok óta nem keresett!) telefonokkal, bérletekkel. De nálunk várakozott már a tulajdonosára pulcsi, esernyő, női táska, sapka, kiskabát is.
Minden esetben, amikor valaki a buszon talált tárgyat átadja az autóbusz vezetőjének, vagy a forgalmistának, az biztosan visszajut annak gazdájához, feltéve hogy a szenvedő alany jelentkezik is érte.
A minap egy kisgyereknek sikerült elhagynia a kedvenc játékbuszát, ami azóta még nem került elő. Értem én, hogy megtetszett a megtalálónak, csak azt nem, miért nem érezte át a gyerek bánatát... Mert ugye egy játékról beszélünk, ebből következik hogy egy gyereknek hiányzik. Egy gyerek pedig nem fog túllépni a problémán úgy, mint egy felnőtt.

Szólj hozzá!

Egy felkapott probléma margójára.

2018. augusztus 21. 19:53 - bthomyka

Az egész ország sajtóját bejárta a hír (meg még egy videó is létezik) arról, hogy egy autóbusz vezetője hogy úgymondjam "szituációba került" a kedves utassal.

Ami előfordulhat bármikor, bárkivel. Az apropót az adja, hogy a fél ország (ha nem az egész) a buszvezetőt (meg a buszvezetőket úgy általában) köpködi, pedig lehet hogy nem ő titulálta seggfejnek az utast, hanem fordítva. Megreszkírzom, ha a MVK-nál bárki az utast szidni meri, annak a munkáltató valószínű leszabja a fejét. De minimum kibaszkodják az ilyen gépkocsivezetőt egy pillanat alatt.
Jelezném, hogy nem csak kósza hírek szerint van Miskolcon rend, fegyelem, derékszög-párhuzam a közlekedési vállalatnál.
Ezek alapján pedig kétlem, hogy az autóbusz vezetője a köz által elítélhető lenne, személyes véleményem szerint pedig ha már az utas seggfejezi (uram bocsá' kurva anyázza), tökmindegy hogy milyen stílusban szól vissza. Arra most nem térnék ki, hogy izomagy utastársat mi vezérelte, mikor viselkedésével másokban félelmet keltve lódult meg a buszvezető irányába... Miskolcon kevesebbért is lehet bíróság előtt ácsorogva magyarázkodni.
Tessék szíves lenni jól meglesni a videót, akár többször is. Egyetlen emelt hangot nem hallani a kollégától, míg a vérig sértett utas a kölke és más füle hallatára beszél úgy, ahogyan.

Akik pl azon lovagolnak, hogy vajon miért ne ihatnánk a buszon... Hát az egy dolog, hogy esetleg feltakarítunk utánad. De mi van akkor, amikor fogunk egy gödröt, vagy fékbe kell tiporni? Te megfulladsz, a fejfádra meg majd ráiratjuk, hogy "de hát 38 fok volt"...?

Szólj hozzá!
Címkék: probléma

Credo BN12

2018. augusztus 17. 08:23 - bthomyka

Nyilván nem szakértőként állok a témához, csak a napi használat alapján ítélem meg az általam hajtott autókat.

Nálunk 3 garnitúra Credo van, az egyszerűség kedvéért csoportosítsuk őket a rendszámuk eleje szerint:
LNV, LUU és LZS (ilyen sorrendben érkeztek egyébként).
Amellett, hogy mindegyik BN12, mégis van eltérés dinamikában, fordulékonyságban még a garnitúrákon belül is, a garnitúrák között pedig a fék kezelése, kezelhetősége az ami szerintem alapvetően különbség. Maga a vezetés élménye (legalábbis szerintem) páratlan, kihagyhatatlan.

Tovább
Szólj hozzá!