Buszos blog

Élmények, kalandok, mit, miért, hogyan, kivel.

Talált tárgyak esete...

2018. augusztus 30. 13:48 - bthomyka

Emberek, kezdünk kifogyni a jóérzésből... Képzeljük el, milyen érzés lehet nekünk az, ha valami oknál fogva a buszon felejtünk ezt-azt... Mikor feleszmélünk, a busz már sehol nincs, nekünk meg kezdődik a sovány malac vágtája. Vagy rohanunk a buszpályaudvarra (végállomásra), vagy esetleg telefonálunk a forgalmistának. Eközben embertársaink egy része az autóbuszon talált dolgokat simán zsebrevágja. Fel sem merül egyesekben, hogy adott esetben milyen szar lehet a szenvedő félnek, mondjuk telefon vagy pénztárca nélkül, esetleg egy gyereknek a kedvenc játéka nélkül... Nem feltétlen a pénzben kifejezhető értékre kell gondolni, igaz egyes esetekben nem elhanyagolható az ilyen "káresemény"...
Az is igaz, hogy nálunk egy komplett fiók van tele az elhagyott (és hetek/hónapok óta nem keresett!) telefonokkal, bérletekkel. De nálunk várakozott már a tulajdonosára pulcsi, esernyő, női táska, sapka, kiskabát is.
Minden esetben, amikor valaki a buszon talált tárgyat átadja az autóbusz vezetőjének, vagy a forgalmistának, az biztosan visszajut annak gazdájához, feltéve hogy a szenvedő alany jelentkezik is érte.
A minap egy kisgyereknek sikerült elhagynia a kedvenc játékbuszát, ami azóta még nem került elő. Értem én, hogy megtetszett a megtalálónak, csak azt nem, miért nem érezte át a gyerek bánatát... Mert ugye egy játékról beszélünk, ebből következik hogy egy gyereknek hiányzik. Egy gyerek pedig nem fog túllépni a problémán úgy, mint egy felnőtt.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://szombathelyibuszos.blog.hu/api/trackback/id/tr8714211941

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.